Ilyen hatása van a gazdaságra a magyar zeneiparnak

Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés. A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével.

A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar zeneipar minden 1 forintnyi közvetlen befektetésből összesen 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál, vagyis több mint kétszeresére növeli a teljes gazdaságban keletkező értéket. Ez a multiplikátorhatás nem sokkal marad el az Európai Unió zeneiparának egészére mért szorzótól (2,2), ami azt jelzi, hogy a magyar zeneipar szerkezetéből adódóan hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon.

Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet. Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt. A zeneipar és kapcsolódó ágazataiban több mint 17 000 fő dolgozik, és évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a magyar GDP körülbelül 0,3%-át teszi ki.

A magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 000 fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.

Ugyanakkor a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli. A legnagyobb 100 vállalat az iparági bevételek 78%-át, míg a legnagyobb 300 már 93%-át állítja elő. Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások összességében csak marginális piaci részesedéssel rendelkeznek.

A zeneipar kiemelkedő szerepet tölt be a munkahelyteremtésben és a kulturális alapú gazdasági tevékenységek ösztönzésében. A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás jellemzően rugalmas és projektalapú, ami folyamatos keresletet generál különböző szakterületek – zenészek, technikai szakemberek, rendezvényszervezők – iránt, élénkítve a munkaerőpiacot.

Az adóbevételek tekintetében a zeneipar összesen 61,14 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,40 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki. Ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) 2023-ban.

A ProArt Zeneipari Jelentés az első átfogó kísérlet a magyar zeneipar nemzetgazdasági súlyának felmérésére, és egyben az első lépés a szektor alaposabb megértésében. Az anyag hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megértsék a zenei szektor működését, illetve hogy megalapozott és jó szakpolitikai, illetve gazdasági döntéseket hozzanak.

📷