Írógépek vs. ChatGPT  - rendhagyó módszerrel a hagyományos tanulásért

A Cornell Egyetemen tanító német szakos oktató, Grit Mattiath Phelps félévenként egyszer olyan tanórai feladatot ad hallgatóinak, amelyet kizárólag írógépen kell elkészíteni. Véleménye szerint ez segít a diákoknak megérteni, hogyan működött az írás, a gondolkodás és a tanulás folyamata még a teljes digitalizáció előtt – számolt be az Associated Press.

Phelps óráin , mintha az 1950-es évekből kiragadott jelenet elevenedne meg: a diákok írógépeken kopognak, a sor végén pedig jellegzetes csengőhang jelzi a sortörést – írja az Associated Press.

Az előadó így autentikus élményt kínál a hallgatóknak: képernyők, online szótárak, helyesírás-ellenőrzők és törlés gombok nélkül kell dolgozniuk.

Grit Mattiath Phelps 2023 tavaszán szembesült azzal, hogy diákjai mesterséges intelligenciát és online fordítófelületeket használnak, hogy hibátlan nyelvi szövegeket adjanak le.

„Mi értelme elolvasni, ha már eleve tökéletes, és nem te írtad? Meg tudnád csinálni számítógép nélkül is?” – teszi fel a kérdést Phelps.

Célja, hogy a hallgatók megtapasztalják, milyen volt az írás és a tanulás a digitális korszak előtt. Ennek érdekében több tucat régi írógépet szerzett be használtcikk-boltokból, majd bevezette az úgynevezett „analóg” feladatokat.

Még korai lenne kijelenteni, hogy az írógépek visszatérnek a Cornell kampuszára, de a jelenség a tengerentúlon egy szélesebb, országos trend része: egyre több oktatási intézmény tér vissza a hagyományos értékelési módszerekhez – például papíralapú dolgozatokhoz és szóbeli vizsgákhoz –, hogy visszaszorítsák az AI használatát.

Egy közelmúltbeli „analóg napon” a hallgatók azzal szembesültek, hogy a padokon írógépek várják őket – némelyiken német, másokon QWERTY billentyűzettel.

„Teljesen összezavarodtam. Fogalmam sem volt, mi történik. Láttam már írógépet filmekben, de ott nem magyarázzák el, hogyan működik” – mondta a 19 éves elsőéves hallgató, Catherine Mong.

Bár az írógép első ránézésre egyszerű eszköznek tűnik, a digitális generáció számára korántsem egyértelmű. Phelps megmutatja, hogyan kell kézzel befűzni a papírt, milyen erővel kell lenyomni a billentyűket, és hogy a csengő a sor végét jelzi, amikor kézzel kell visszahúzni a kocsit a következő sorhoz.

„Minden lelassul. Olyan, mintha visszatérnénk abba az időbe, amikor egyszerre csak egy dologra figyeltünk – és ennek megvolt a maga öröme” – mondta az oktató. Még két gyermekét is bevonja „technikai segítőket”, hogy ellenőrizzék: senki ne nyúljon a telefonjához.

A feladat tanulságai túlmutatnak magán az írógépen – és éppen ez a cél. Egy informatikát tanuló másodéves hallgató szerint a különbség nemcsak az eszköz használatában, hanem abban rejlik, hogyan viszonyulunk a körülöttünk lévő világhoz.

Képernyők nélkül nincsenek értesítések, amelyek megzavarnák a koncentrációt, és mivel nem minden válasz érhető el azonnal, a diákok egymáshoz fordulnak segítségért – amit Phelps kifejezetten ösztönöz.

„Sokkal többet kellett beszélnem és kommunikálnom, ami valószínűleg régen természetes volt. Ez teljesen más, mint a mai órák, ahol mindenki a laptopját vagy a telefonját nézi” – fogalmazott a hallgató.

A törlés lehetősége nélkül a diákok kénytelenek alaposabban átgondolni minden leírt mondatot. „Talán furán hangzik, de rá voltam kényszerítve, hogy magam gondolkodjak, ahelyett hogy az egészet az AI-ra vagy a Google-re bíznám” – tette hozzá.

A legtöbben arra is rájöttek, hogy az ujjaik – főleg a kisujjuk –  nem elég erősek a vakoníráshoz a hagyományos írógépen, így lassabban, gyakran mutatóujjal pötyögnek a gépen.

📷Getty Images