A tudósok felfedezték, miért olyan ritkák a rózsaszín gyémántok – számolt be az AFP hírügynökség egy tudományos kutatásra hivatkozva. Ezek a drágakövek szinte kizárólag Ausztráliában fordulnak elő, az áruk pedig csillagászati.
A világ rózsaszín gyémántjainak több mint 90 százaléka az “Argyle” nevű bányából származik, amely Ausztrália északnyugati részén található, ám jelenleg zárva van. Így az utóbbi időben a gyémántok kitermelésére szolgáló bányák nagy része más kontinenseken található, például Dél-Afrikában és Oroszországban.
Egy ausztrál tudóscsoport kutatást végzett a ritka, rózsaszín gyémántok keletkezéséről, amelyet a “Nature Communications” című folyóiratban publikáltak, és amely szerint a rózsaszín gyémántok Föld első szuperkontinensének szétválásakor, mintegy 1,3 milliárd évvel ezelőtt jöttek létre.
A gyémántok jellemzően a földkéreg mélyén keletkeznek. Ahhoz, hogy egy gyémánt kialakuljon, két komponensre van szükség – mondta az AFP-nek Hugo Olierook, a Perth-i Egyetem geológusa. Az egyik komponens a szén: a szén kevesebb mint 150 km mélységben a Föld felszíne alatt, grafit formájában lelhető fel. A másik, a gyémántok kialakulásához szükséges komponens a magas nyomás. Ez határozza meg a gyémánt színét. A kisebb nyomás rózsaszín színt eredményez, míg a nagyobb nyomás barnát – magyarázta Olierook.
Olierook szerint a Föld egyetlen szuperkontinensének felbomlásával járó geológiai folyamatok a mai Ausztrália felszínére “lőtték” a rózsaszín gyémántokat – a tudós a folyamatot pezsgősdugók kilövéséhez hasonlította.
Fotó: Grtty Images