Több mint 1000 résztvevő adatait elemezve, két hosszú távú vezető kutatás kimutatta, hogy minden egyes plusz, képernyő előtt töltött óra jelentősen növeli a kardiometabolikus kockázatot – vagyis a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia és a kóros koleszterinszint kialakulásának esélyét. Erre a következtetésre jutottak dán kutatók, akik eredményeiket a Journal of the American Heart Association folyóiratban tették közzé.
Több mint 1000 résztvevő adatait elemezve, két hosszú távú vezető kutatásból, kiderült, hogy minden egyes plusz, képernyő előtt töltött óra jelentősen növeli a kardiometabolikus kockázatot – vagyis a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia és a kóros koleszterinszint kialakulásának esélyét.
A 10 éveseknél minden plusz óra 0,08 standard eltéréssel növeli a kockázati indexet, míg a 18 éveseknél ez az érték 0,13. Ez azt jelenti, hogy napi 5–6 óra képernyőidő 40–60%-kal is emelheti a kockázatot.
Különösen veszélyesnek bizonyult a képernyős tevékenység és az alvásproblémák kombinációja: a rövid alvásidő és a késői lefekvés tovább erősítették a negatív hatást. A 10 évesek esetében a képernyőidő és a kockázat közötti kapcsolat mintegy 12%-a az alváshiánnyal magyarázható.
A kutatók emellett gépi tanulási módszerek következtében egy egyedi „metabolikus ujjlenyomatot” is azonosítottak a fiatalok vérében, amely összefüggésbe hozható a képernyős tevékenységgel – ez korai biomarkere ( jellegzetes, objektíven mérhető biológiai jelzőanyag, amelyek a szervezet normális vagy kóros folyamataira, illetve egy adott betegséggel szembeni fogékonyságára, valamint bizonyos gyógyszerekre adott válaszára utalhat a szerk.) lehet a jövőbeli szív- és érrendszeri problémáknak.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a gyermekkorban kialakult szokások évtizedeken át hatással lehetnek az egészségre. Éppen ezért a képernyő előtt töltött idő korlátozása és a megfelelő alvás biztosítása elengedhetetlen része kell hogy legyen a megelőzésnek.
📷Pexels/Kowalievska