Visszaélésektől és vírusoktól tartanak a leginkább a magyar internetezők

A vizsgálattal 2022-ben megbízott Scores Group reprezentatív kutatásából az derült ki, hogy a magyar internetezők leginkább attól tartanak, hogy visszaélhetnek a személyes adataikkal – 77 százalék legalább valamennyire aggódik emiatt -, illetve adathalászat áldozatává válhatnak – ez 78 százalékukat aggasztja.
A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudta megítélni vagy nem ismerte a szabályozást.

A tizenötezer 16 és 75 év közötti résztvevő online megkérdezésével végzett, kérdőíves felmérés szerint a netezők több mint fele – 59 százalék- találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel – 31 százalékuk, adathalászattal – 22 százaléuk) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel – 21 százalékuk. Személyes adatokkal való visszaélést csupán hét százalékuk észlelt. Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja jóvá gondolkodás nélkül: 29 százalék az adott oldaltól függően, míg 28 százalék mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

A közvélemény-kutatás összefoglalója szerint a netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra -78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt-, hogy illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket – ez 72 százalékukat aggasztja, illetve eltulajdonítják a banki adataikat – amitől 66 százalékuk tart. Bár a kéretlen levelek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők számára – 60 százalék aggódik legalább valamennyire emiatt -, ez fordult elő velük a legnagyobb arányban – 58 százalékukkal.

A válaszadók 73 százaléka találkozott már büntetendő tartalommal, a legnagyobb arányban valótlanságokkal: átverős hirdetésekkel – ez 49 százalék – és álhírekkel – 46 százalék. A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd – 37 százalék – és a durva, bántó nyelvezet – 33 százalék – szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten – ezt 44 százalékuk álaszolta -, vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről – 25 százalékuk nyilatkozott így.

A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. Még kisebb részük, 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének, 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését, míg három százalékuk jelentette azt a rendőrségnek vagy más hatóságnak. Hozzátették: az eseteket az NMHH-nak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.
A felmérés eredménye szerint a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők. Felük vagy nem tudja megítélni – 22 százalék- vagy nem ismeri – 28 százalék – a jelenlegi szabályozást. 35 százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek, és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené – 62 százalékuk.
A kutatás adatai szerint az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal. Az okostelefonosok ragaszkodnak a készülékükhöz, hiszen tízből hatan legalább kétóránként feloldják a képernyőzárat vagy ránéznek a telefonjukra.

Forrás: MTI

Fotó: Pixabay